2008-02-26

meghalt nagyapa

meg a mult heten, egy hajnalban
szerencsere egy pillanat alatt, fajdalom nelkul, jokedvuen, varakozasokkal tele, ujra egeszseges labbal, korhazat es nagyon megoregedest meguszva
csak nagyon varatlanul

nagyon jo nagyapa volt

szerette a macskas cuccokat, mindent
gyujtott 1000 vicces dolgot
titokban lehetett nala enni ebed elott is, barmit
sorozott cs-vel, amikor talalkoztak
legalbb 50 oraja volt, amiken nezte a pontos idot
ejszaka kelt fel, reggel ebedelt, delutan ment aludni
hoban szelben jegben tuzo napon viharban mindig setalt, mindig ugyanazon az utvonalon
volt mobilja, de kevesbe volt mobil, mint a vezetekes, mert azontul h egyhelyben tartotta, meg ki is kapcsolta, amikor nem hasznalta
megvett, elolvasott [es teljesen meg is ertett] egy konyvet a digitalis fenykepezesrol, pedig meg szamitogepet se hasznalt eleteben
szte a busz gyorsabb volt, mint a vonat
minden unnepen, meg igazabol meg vizsgak miatt is gratulalt, sokszor egy nappal elobb, olyan koran
rengeteget meselt, de nekem az se volt eleg, igy megprobalta leroviditeni, de mar akkor is marha okos voltam, es atlattam a szitan, uh nem sikerult, mindig rajottem
amikor cs-vel szetmentunk, tok jol allt hozza, nagyon tetszett, amiket telefonalgattunk akkoriban
mindefele erdekelte, de tenyleg, amikor nem szedult, mert ulve telefonaltunk, csomo mindenrol lehetett vele beszelgetni: terkepekrol, szamitogepekrol, villamosokrol, vonatokrol, kajakrol, egyetemrol, lenyegeben barmirol
amikor az agyamon aludt, mindig kaptam tole berleti dijat az agyhasznalatert, amit rendszeresen olyan boritekba tett, amire a teljes nevemet rairta, nagyon hivatalosan
annalány-nak hivott, de szerettem
egyszer kiskoromban segitett levenni a polom, es kozben kirantotta a fogamat, utana orakig bogtem, h az volt a legkedvesebb fogam - meg mostanaban is sokat emlegette, h kihuzta a legkedvesebb fogam
barmennyit foroghattam a forgoszeken
mindig elegans volt, engem kerdezett meg, h jo-e egyutt a kinezett zako, ing es nyakkendo
mindig volt a zsebeben egy kis asvany, ahogy nalam is szokott lenni legtobbszor vmi kavics

majd lesznek gasztroemlekek rola a masik blogomon, jo sok olyan van

a gyaszjelentesbe visszatettem a hajnalban szot, amit s korabban kivett belole
hajnalban, ha ebren vagyok - leginkabb meg ebren vagyok -, sokszor eszembe jutott, h na, nagyapa mar reg talpon van..
a hajnal nagyon az o napszakja volt
es akkor is halt meg
ezert csempesztem vissza, cs is egyetertett
ez a mi szavunk a hirdetesben, a tobbi a csalade

ilyen a szobajanak az ajtaja:


ez meg egy nagyon vicces kep
[a 12. amugy, amit a gepemmel csinaltam, olyan regi]
csak mutattam neki, hogy mukodik, mert nagyon erdekelte, es csinaltunk egy probakepet
amin ugy nezunk ki, mint egy maffiozo csalad 2 tagja, akik most nyirtak ki az egesz maradek csaladot, hehe


ja, es a szakmai multja, mert az aztan nem semmi
csak most tudtam meg, h fakat nemesitett
en csak a bogarakrol tudtam, a szarvasbogarairol meg a cincereirol
meg a fenycsapdakrol, arra mindig buszke is voltam

kenytelen vagyok ide tenni, nem linkelheto pontosan a forras

Elhunyt Dr. Szontagh Pál


Életének 83. évében 2008. február 20-án elhunyt Dr. Szontagh Pál aranyokleveles erdőmérnök, az MTA doktora, a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára.


Dr. Szontagh Pál okleveles erdőmérnök erdőmérnöki oklevelét 1948-ban szerezte meg. Diplomája megszerzése után az 1948-1956 közötti időszakban az Egri Erdőrendezőségen mint erdőrendező mérnök dolgozott, majd 1956. februárjában főmérnökké nevezték ki.

1956-1960 között az OEF Egri Erdővédelmi Állomás vezetője volt. 1960-ban átkerült az Erdészeti Tudományos Intézethez és itt dolgozott 1988. évvégéig, amikor nyugállományba vonult. 1965-ben Mátrafüredre helyezték át, ahol 1969-től tudományos főmunkatársként, majd 1971-től az entomológiai témacsoport vezetőjeként dolgozott. 1982-ben tudományos tanácsadó beosztást kapott.
1961-ben az Erdőmérnöki Főiskolán doktori címet szerzett, majd 1965-ben megvédte kandidátusi disszertációját. A mezőgazdasági tudomány doktora (MTA doktora) fokozatot 1981-ben szerezte meg.
Nevéhez fűződik az országos erdészeti figyelő és jelzőszolgálati rendszer, valamint az erdészeti fénycsapda hálózat létesítés, évente elkészítette az országos prognózis jelentést. Növénynemesítéssel is foglalkozott, így hét nyárfajta és egy fűzfajta, valamint a puszta szil társnemesítője.
Közel százötven publikációja jelent meg hazai és külföldi szakmai folyóiratokban. Több nyelven mint társszerző működött közre, illetve önálló könyvet is megjelentetett.
Tudományos kutató munkája elismeréseként Egyetemünkön 1984-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. Az MTA TMB felkérésére a tudományos minősítésekben rendszeresen bizottsági tag, elnök és opponens volt. Az MTA Erdészeti Bizottságának, a Magyar Rovartani Társaság tagja volt, tudományos tevékenységét 1978-ban Frivaldszky Imre Emlékérem adományozásával ismerték el.
1998-ban az Alma Matertől aranyoklevélben részesült.
Emlékét megőrizzük.

18 comments:

Szemy said...
This comment has been removed by the author.
Szemy said...

Soha nem felejtjük el.... Amikor itt volt Sopronban akkor nagy jó volt - nem tudom lehet hogy a más levegő miatt, pedig nálunk jóval többet kellet lépcsőzni - de így is nagyon aktív volt. Mindig elsétáltunk a tikkasztó (35°C-os) melegbe hogy ő igyon egy számára felüdítő hatású korsó v. üveg sört! :)
Cáfolom az egyik állításodat: Ő igen is tudott számítógépezni és használt is! Windows 3.1 mesélte hogy egy egész könyvnyi dolgot megtanult a számítógépekről és tök jól ment neki....:)
Bátran állítom hogy ő volt a világ LEGJOBB nagypapája!

anna said...

huh errol a szamitogepezesrol nem is tudtam, meg jo, h te igen
cs is mindig sorocsket iszik am, melegben is meg hidegben is

s said...

nem jöttem rá, hogy a hajnal ezért volt, mondhattad volna - eszembe sem jutott volna kivenni... örülök, hogy visszakerült.

bju said...

Nagyon sajnálom Anna, hogy elvesztetted a Nagypapád.
Nem is tudok semmi vigasztalót írni.
Még egyszer nagyon sajnálom.
J

mama said...

köszönöm Anna

anna said...

judit: kosz szepen
sokat gondolok am rad, remelem, a te nagypapad a korulmenyekhez kepest jol van

samu: mivel nem mondtad, h kiszeded, nem is tudtam rola
csak amikor feladtam a hirdetest, akkor vettem eszre
[jobban esett volna, ha szolsz, miket valtoztatsz meg benne - ennyi erovel minden szavamat megindokolhattam volna]

Anonymous said...

De szomoru hir, nagyon sajnalom, Anna es mindenki. En is emlekszem ra, amikor Sopronban jart anno x. Kiveteles, kulönleges ember. :) Szerencses, akinek olyan jo nagyapja volt... Annyi even keresztul resze volt az eleteteknek, elfelejthetetlen.

Pieta

anna said...

hu pieta, dejo, h emlekszel ra
igen, sztem is szuper egy nagypapa ilyen sokaig es ilyen aktivan

Anonymous said...

Kedves Anna! Én is nagyon sajnálom, ami történt. Nekem az apukám majdnem ennyi idős, hál' Isten egészséges, de azért mindig ott van bennem a félsz...édesanyám viszont súlyos beteg.
Nekem sajnos nagyszülők ilyen sokáig nem jutottak, nekem is volt egy csodálatos nagyapám, de őt korán elveszítettem. Azt, hogy festő lettem, neki köszönhetem, ezért imádkozott a drezdai Tamás templomban, amikor még odabenn voltam. Ő építőmesterként is csodálatosan festett, énekelt, őrületes meséi voltak, remekül focizott és teljesen elhízva kézen ment végig az előszobán a hatvanadik születésnapján. Sajnos néhány évvel később, 1971-ben meghalt. Hajnalban.
Itt megtalálod:
http://www.torjayvalter.com/tvpg/Album1.htm

Add át együttérző üdvözletem szüleidnek!

anna said...

valter, koszonom a hozzaszolast

tenyleg nem semmi egy nagypapad lehetett
allitolag a masik nagypapam meg egesz oreg koraban is a nyakaba tudta tenni a labait
akarok irni egy bejegyzest majd rola is, de sajnos nincs tul sok emlekem rola, annak ellenere h nem is voltam mar tul kicsi amikor meghalt, ugyanis nagyothallott, nagyon, igy viszont alig kommunikaltunk vele mi gyerekek
szoval vannak meglepoen mozgekony nagypapak

az h a terkepesz szakra jarok, csak ez a nagypapam tudta, o nagyon orult neki, de biztos vagyok benne, h a masiknak is tetszett volna nagyon
[kar, h epp nekem annyira mar nem..]

szuleidnek hajra

uzenetet meg atadom, biztos nagyon orul majd neki a csalad
ja, a fenykepek mokasak nagyon, jo kis valogatas

Anonymous said...

OK, kösz, hogy átadtad, majd néha benézek, üdvözletem Cs.-nek is!

Anonymous said...

Most pedig, nem sokkal több, mint két hónappal később, szegény anyukám követte nagypapádat. Csak 70 éves volt. Most aztán nem tudom, hogy szegény betegeinek ki viseli majd a gondját.
Üdv: Valter

anna said...

kedves valter, jaj nagyon sajnalom
reszvetem neked is + apukadnak is
[remelem, elotte meg tobb szep ev all]

Anonymous said...

Nagyon szépen köszönöm az egész család nevében!
Nagyon aranyos vagy!

anna said...

sajnalom h a vilaghires kedvessegemnek ilyen szomor modon kellett kiderulnie

dzsekijo said...


sajnalom h a vilaghires kedvessegemnek ilyen szomor modon kellett kiderulnie


hat akkor tétessék közhírré: annnnna világhíres kedvességénél csak a világraszóló esze nagyobb,
annál meg csak a világrasugárzó szépsége szebb!

anna said...

o cs [dzs] hogy te milyen kedves vagy
oo koszonom