csodas kiallitason jartam

de mar bezart, szoval senki ne kezdje el huzni a cipojet fel fel fel

s kuldott egy e-mailt rola [marc 31-en], es csak most jutottam el oda, h meg is nezzem, mit kuldott pontosan
igy az utolso nyitvatartasi nap delutanjan epp meg tudtam nezni
aldom az eget, h nem huztam haza aludni, bar elotte estetol egeszen masnap delig terkepeket korrekturazgattam, hulla faradt voltam

lakások / lakosok
élettörténetek a pécsi uránvárosból és a berlini karl-marx-allee-ből

a berlini b-wohner csoport (lidia tirri és ylva queisser), a pécsi egyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszék és a robert-bosch-alapítvány kultúrmenedzser programja közös projektje. lidia tirri fényképeivel.

a „stalinallee - sztálin sugárút" mint reprezentációs szerepet betöltő sugárút a szocialista kelet-berlin nagy presztízsprojektje volt. a ma karl-marx-allee-nak nevezett sugárút mentén 14 igazán díszes épület található. ezek az 1950-es évek elején nőttek ki „friedrichshain" munkásnegyedének második világháborús romjaiból. ott az épületállomány csaknem 70%-a megsemmisült, s nagy volt a lakásínség. a sztálin sugárút lakásai az átlag embereknek polgári kényelmet kínáltak, olyat, amilyet maguknak soha sem tudtak volna biztosítani. csempézett fürdőszoba, parkettázott helyiségek, központi fűtés, szemétledobó akna, lift - messze felülmúlva az átlagos bérkaszárnyák színvonalát. nemes anyagok, gazdag ornamentális díszek borították e lakópalotákat - a moszkvai előképeknek megfelelően. a meisseni kerámiából készült világos csempehomlokzatok tovább erősítették a klasszicista építészet játékos hatását: a házak akár a díszes torták, mintha cukrászmesterek készítették volna őket. néhány évvel később pécsett is megkezdődött egy új, szocialista eszmények szerinti városrész építése. neve újmecsekalja lett, amelyet később a máig használatos „uránváros" elnevezés váltott föl. a városrész névadója, a szovjet kezdeményezésre megnyitott uránbánya, amely a több ezres, az ország különböző részeiből idesereglett munkásságnak 1955-től kezdett el lakásokat, és később megfelelő városi infrastruktúrát építtetni. a paneles építési technika bevezetése 1960-tól egy nagy kiterjedésű városrész felépítéséhez vezetett, amely nem csak az uránbánya alkalmazottainak biztosított korszerű lakásokat. az általános lakáshiány idején sok más család is jutott itt fedélhez, s élvezhette a modern, világos és jól fűthető lakások kényelmét. az uránbánya bezárásáig mégis a bányavállalat maradt a városrész legfontosabb intézménye, amely alkalmazottainak nem csak munkát és lakásokat kínált, hanem továbbképzéseket és szabadidős programokat is. a kiállítás, amely a pécsi és a berlini lakótelep első lakóival készült interjúkon alapszik, magukat a városlakókat, az ő tapasztalataikat és életútjukat szeretné bemutatni fotók kíséretében. ily módon nagyon személyes bepillantást nyújtva a két városrész történelmébe, melyek változatos múltja a széles nyilvánosság számára máig ismeretlen maradt.

erre a kiallitasra kuldott el a leveleben
hat, total szetestem, annyira izgalmas volt, vagy 2 oraig lenn voltam, pedig nem volt nagy
konyv is jelent meg rola, de sajnos abban csak a pecsi resz van benne, berlin nem
hu de eszmeletlen jo volt
be is irtam a vendegkonyvbe, h utoljara a regi OSA-kiallitasok voltak, amik ennyire tetszettek, pl a 6 sztalinvaros tortenete
szoval akit erdekel a tema, az vegye meg a konyvet [irok boltjat irtak, h ott van]