rengeteget olvasok, nyilvan, mi mast csinalnek
tkp kozepiskolaban [= cs elott] is rengeteget olvastam, de aztan ameg nem voltam egyedul, mindig akadt vmi jobb tennivalo, es bar igy is olvastam sokat, megkozelitoleg se annyit, mint elotte, meg mostanaban, utana

nem rossz, elvezem, csak egyelore amire figyelni kene nagyon, arra nem sikerul, elkalandozik szegeny agyacskam

elolvastam para-kovacs imre menyhart jenovel keszitett riportkonyvet, az amerika kiadot
[mj az europa kiadot csinalta, most meg amerikaban el => cim]
nagyon erdekes volt, eszmeletlenul elveztem
[annak ellenere, h egyaltalan nem ismerem a zeneket, amikrol szo volt, lenyegeben csak a parszor emlitett neuroticot]
kar, h cs korabban nem mondta, h olvassam el, jobb lett volna meg ugy
azert kertem tole azota europa kiadot, meg mas zeneket, amikrol olvastam a konyvben
meg nem hallgattam meg oket, de igen kivancsi leszek rajuk

aztan szegeden elolvastam az egyik legkedvesebb irom, vladimir nabokov egy konyvet
tok gaz, de nemtom, mi volt a cime
ami meg most nalam van tole, abban nincs rajta a listan, a wikipedian meg csak a fobb muvei vannak ott, azok kozott sincs
nem tetszett, mert a foszereplo karakter [martin] olyan kis kreten volt
szoval sajnos nem jott be, bar eleg rossz passzban olvastam

most elkezdtem amugy az eleterol irt konyvet is, a szolj, emlekezetet
de meg sehol se tartok benne, uh egyelore semmi velemeny

[meg megvettem a pnyin professzort, amikor vegre ujra kiadtak
azt is meg regen olvastam, es emlekszem, h teljesen ledobbentem, h hogy lehet egy iro ennyire fantasztikus
aztan m is elolvsata, es o is nagyon oda volt tole
szoval majd azt is elolvasom nemsokara, nagyon varom mar..]

aztan legnagyobb boldogsagomra sikerult vegre elolvasnom italo calvino egy konyvet, amit mar 2000 ota keresek
ha egy teli ejszakan egy utazo
azon a tavaszon nalunk volt p finn baratnonk, es o olvasta
vmi modon en is elolvastam - azota se derult ki, kie volt
vicces, h azota probalom ujra elolvasni, de nem sikerult megszereznem
a konyvtarakban, amikben neztem, vagy nincs meg, vagy elvileg megvan, csak a peldanyt nem talaljak
antikvariumokban meg mondtak, h tok eselytelen
en is tudtam, h csak egyetlen egyszer adtak ki, 1985-ben
[oke, nem tettem meg erte mindent, de elegge kerestem tenyleg]
a konyv par szoban arrol szol [nem spoiler], h egy olvaso meg egy olvasono hajszol konyveket, amiket mindig egy-egy nagyon izgalmas ponton vmiert nem tudnak tovabbolvasni
en annyira emlekeztem a 2000-es olvasasom ota, h vegig rohadt merges voltam, mert befejezetlen tortenetekbol all
ehhez kepest most, h ujra el birtam vegre olvasni, tok masnak tunt a konyv
[haha, tudom, ez nagyon idiotan hangzik most, mert epp errol szol a konyv, de valoban igy ereztem, rohogtem is rajta igen sokat magamban]
egy csoppet se zavartak a befejezetlen tortenetek, meg nem is emlekeztem ra, h az olvaso meg az olvasono ennyit szerepelnek benne
viszont most is nagyon elveztem, es allati boldog vagyok, h vegre sikerult elolvasnom
mokas az iro agyanak jarasa, sokszor pont olyan agyamentsegek, mi-lenne-ha-k vannak benne, mint amiket en meg csak ki se mondok, h ne nezzen mindeki hulyenek..
[ez nem "beszolas" volt neki, rohadtul elveztem]
hogy ertsetek, mirol beszelek, lefenykepeztem egy reszt, ami kulonosen bejott nekem [ezzel se lovok le semmit, nyugodtan el lehet olvasni]
megegyszer nagyon kosz, d, h kivetted nekem a konyvtarbol



aztan mar regota nagyon erdekel a bun es bunhodes
kozepiskolas koromban hihetetlenul tetszett
magamtol olvastam, talan gimn elsos voltam, szoval elobb, mint kellett volna, es imadtam
elolvastam a karamazov testvereket is, azt is nagyon szerettem, meg dosztojevszkij meg egy konyvet, de az nem jott be [az orok ferj, vagy mi volt a cime; lehet, h csak a forditas miatt nem jott be, emlekszem, h nagyon zavart vegig]
szoval mar regota ugy vagyok vele, h el kene olvasni ujra, h vajon most is annyira tetszeni fog-e
igy most elhoztam otthonrol, kivancsian varom