2007-08-16

5 perce szakitott velem vegleg
vegleg

nem hiszem el
egyelore nem megy, pedig egy hete ezen gondolkozom csak, semmi mason
nem megy

nem hiszem el, h amiket terveztunk, azoknak annyi

sarinak es milannak
gdansknak
fozeseknek
filmeknek
egy igazi nyaralasnak
transzsziberiai vasutnak
torokorszagnak
biciklivel suliba/munkaba jarasnak
osszecsatlakoztathato halozsaknak
a meg nem fozott szulinapi ebedeimnek
a meg mindig el nem keszitett tavalyi szulinapi ajandekanak
az egyuttleteknek
a karacsonyfanak, amire mar megvettuk viccbol a husveti kiscsirkeket disznek
majomnak, cs-nek, oregnek, nyulnak, ven nyulnak, kisnyulnak, nyulacsnak, henxnek, sunnek
kulacsnak, ancinak, bogarnak, bekanak, turocskamnak, kucinak, kucixnak
a terde reccsenesenek ahogy leul mellem
a nyakpusziknak
a gnocchiknak, plusos mirelit pizzaknak, rendelos pizzaknak, a torokoknek, a hummusznak
az egyutt evesnek
az uj hutonek, amit meg ki sem valasztottunk
az agynemuhuzatainknak, amiket meg ki se bontottunk
a polonak, amit en valasztottam, es meg nem lattam rajta
a kapitanysapkanak
a fenekebe csipesnek
az erkelynek
a tole kapott pottyospoharu gyertyaknak
az egyszerre okosan es bamban figyelo fejenek, amit ugy birok
a kopaszodasanak
a hasam szeretesenek
a mindennapos kozos ebedeknek
a sopronbameneseknek
a reggeli kaveknak
a borostas csokoknak amitol szetmegy a borom
az estimeseinknek
a baromsagokon valo nevetesnek
a kolbaszkaktusznak
a varrogepnek
a kozos kokardanknak, atya eg, meg annak is
a nyaklancanak, amit az utolso tudatlan pillanatban vettem meg neki, tele szeretettel es bizakodassal
a KÉKbe tervezett ipari eskuvonknek

az egesz eletemnek
az egesz eletemnek
az egesz eletemnek

az egesz eletemnek

az egesz eletemnek

2 comments:

Anonymous said...

Bevallom nem tudtalak végigolvasni. Könnybelábadt a szemem. Egy hete ugyanezek mocorogtak a fejemben. Akkor nem sírtam, átléptem rajtuk. De most megérintettek a szavaid. Ha most nem a munkahelyen ülnék tuti elbőgném magam. Tiszta szívemből szorítok neked, hogy gyorsan talpra tudj állni. Márqueztől mindig ezt idézem magamnak:
„Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.”
Nekem elhiheted. Ez így igaz!!!!

anna said...

hat igyekszem nagyon gondolni azokra, amiket irtal
erzem en is, h majd jobb lesz, meg h nem kene most ennyire kiborulnom, de sajnos nem megy egyelore
kar, h ennyire szerettem/szeretem cs-t, es ennyire varatlanul jott az egesz, a kapcsolatunk legszebb fazisaban
kar, h most talalkozott egy olyan emberrel, akivel a fejeben mar inkabb lemond rolam